Iskolánk története
Az iskola irattára a háború alatt nagymértékben megsemmisült. Az iskola alapításáról, korabeli történetéről ezért hiteles adataink nincsenek. A II. világháborút követő törzskönyvi bejegyzés szerint az alapítás éve: 1772. A helyi oktatásügy története az 1800-as évek elejéig követhető visszamenőleg. Ekkor az iskola a mai orvosi rendelő helyén lévő épületben volt. 1860-ban a mai kántorlakás melletti területen is volt iskola. Iskolánk helyén egykor vendégfogadó állt. Ezt vásárolta meg a község és alakította át két tantermes iskolává.
Itt kapott helyet a két pedagógus lakás is. Ez az építkezés 1910-ben történt. Ehhez az iskolaépülethez csatlakozott L alakban az új szárny 1928-ban. Így a tantermek száma hatra növekedett.
1974. szeptember elsején került átadásra az iskola új szárnya U alakban. Ez a bővítés teljes egészében társadalmi összefogással épült. A tanulók étkeztetését, napközis ellátását kívánták így megoldani. 1981. szeptember 1-jére készült el a vizesblokk. A létesítmény hozzájárult a tanulók egészségügyi kulturáltságának fejlesztéséhez. Ez a bővítés szintén a szülők tevékeny közreműködésével épült.
Az 1800-as években a gyermekek oktatója a kántortanító volt. 1860-ban két, 1890-ben három, 1910-ben öt tanítója volt az iskolának. A II. világháború előtt egyházi iskola volt a községben. Az alsó három osztályban apácák tanítottak. Iskolaszéki elnök a plébános volt.
1948. márciusában államosították az iskolát. 1948. decemberében úttörőcsapat alakult. A neve: 1934. számú II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat.
Az iskola épülete a falu központjában van. Az autóbusszal ideutazó legelőször az iskolához érkezik. Az épület a Szent Erzsébet térre és a Bajza Lenke térre néz. Homlokzata a község impozáns képe. Az iskola teleknagysága 2547 m^(2), az iskola alapterülete 1690 m^(2), az iskolától kb. 100 méterre lévő iskolai gyakorlókert területe 400 m^(2), az iskolai salakpálya az iskolától kb. 200 méterre található.
Az iskola U alakú. Az egyes helyiségeket körüljárható folyosó köti össze. Az épületben 8 tanterem céljára alkalmas helyiség van.
Az 1-3. osztálynak külön tanterme volt. A 4-8. osztály tanulói szaktantermes rendszerben tanultak. Magyar-történelem, földrajz-biológia, matematika-fizika, ének-rajz és idegen nyelv tantermet alakítottak ki. További helyiségek: ebédlő-melegítőkonyhával, nevelői szoba, iskolatitkári iroda, igazgatói szoba. 1979. szeptember 1-jétől egy műszakos oktatás van. A tanítás mindig délelőtt folyik. Délután van napközis foglalkozás, a szakkörök, a tömegsport, a Diákönkormányzat rendezvénye, zenei előképző, szolfézs, zongora, valamint a tanulószoba.
A könyvtárhelyiség számára a volt rendőrlakás egy helyiségét kaptuk meg.
1990-ben épült fel, erős társadalmi összefogással, Holló Ilona polgármester irányításával az iskola udvarán a tornaterem a kiszolgáló helyiségekkel /öltöző, vizesblokk /. Alapterülete: 420 m^(2). Az épületben helyet kapott még az alagsorban a technika terem, az öltözők felett pedig a számítástechnika terem.
1981-ben készült el a vizesblokk, melyet 1996-ban átépítettek a kor igényeinek megfelelően. A létesítmény hozzájárult a tanulók egészségügyi kulturáltságának fejlesztéséhez. Ez a bővítés szintén a szülők tevékeny közreműködésével épült. 2002-ben az épület két új tanteremmel bővült, 2003-ban pedig az iskola főépületében elkészült az aula, ami kiválóan alkalmas rendezvények lebonyolítására, és egyben e közösségi tér az épület központjává vált.
Igazgatók:
Az 1910-es években az iskola igazgatója Csikány Gábor volt. A II. világháború előtti évek és az azt követő időszak igazgatói: Janda József, továbbá 1951-től Jászai Béla, 1956-tól Cseke Ferenc, 1959-től Mozsár László, 1963-tól Farkas Mihály, 1970-től Dudás Józsefné, 1992-től Farkas Tiborné, 2006-tól Szigetiné Simon Rozália, 2021-től Őszi Erika.
Iskolánk névadója
Beniczkyné Bajza Lenke
A XIX. század utolsó harmadának legolvasottabb nőírója. 65 regényt, számos elbeszélést írt.
1840. júniusában született Pesten. Apja Bajza József, anyja Csajághy Júlia.
Bajza Lenke 1862. május 18-án férjhez ment Beniczky Ferenc titkos tanácsos , és Pest vármegye főispánjához. Bajza Lenke járt Németországban, Dél-Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban. 1878-ban a Petőfi-társaság tagjai sorába választotta. „Mint az atyjáról szóló visszaemlékezéseiben maga mondja, benne az irodalom iránti hajlam már zsenge gyermekéveiben ellenállhatatlan hatalommá növekedett, mire anyja, ki Vörösmarty Mihály nejének nővére volt, nagy hatással lehetett.” 1857-ben óta száznál is több „beszélyt” irt a fővárosi lapokba, „almanachokba”, . Ezen kívül „utitárczákat” , rajzokat is közölt. A következő lapokban jelentek meg munkái: Nővilág, Arany Koszorúja, Divatcsarnok, Hölgyfutár, Fővárosi Lapok, Koszorú M. Salon, Pesti Hírlap Pesti Napló, Nemzet, Egyetértés.
Bajza Lenke férje rokoni kapcsolatban állt templomunk építtetőjével , Beniczky Tamással. Beniczky Ferencznek, és nejének, Bajza Lenkének Zsámbokon is volt birtokuk. Férjének, Benicky Ferencnek a zsámboki templom kertjében van a sírja.
Bajza Lenke 1905. április 2-án hunyt el. Zsámboki birtokukat lányuk, Ágnes, és annak férje, báró Schal Ferencz örökölte.
Bajza Lenke művei: Beszélyek, Újabb beszélyek, Két szív harca, Előitélet és felvilágosultság, Itt és a jövő életben, Tévesztett utak, Ruth, Fátyol titkai , Az első nyom , Nem ismerem a múlt történetét, A vér hatalma, Saját kézbe, Az erdei lak , Rhea grófnő, Zárt ajtók mögött, Északról, délről , „ ő az!”, Zsebkendő és legyező, A helytartóné, A gyöngysor, A hol a czipő szorit, A fekete könyv, Edith, Szabály ellen , A helység tündére, Tűzben, Az élet viharában, A házasság titka.
